A bútorlapok táblamérete gyártónként változik, de a leggyakoribb méret 2800mm a szálirány (ez azt jelenti, hogy a fadekoroknál és a csíkos színű bútorlapnál ebben az irányban állnak a minták. a bútorlap szélessége pedig 2070mm.
A bútorlap táblaméretével való számoláskor érdemes néhány szempontot még figyelembe venni:
- a bútorlapot méretre vágás előtt – különösen, ha él zárni kell – le kell szélezni. a szélezés azért kell, mert gyárilag a bútorlap táblák a szélein néhány milliméterrel vastagabbak lehetnek, amit az él záró gép nem nagyon tud érzékelni, így csúnya lesz az él zárás. a szélezés mértéke lapszabászatonként változik, de átlagban 10mm szélenként (tehát egy táblánál 20mm a hosszában és ugyanennyi a szélességében).
- a bútorlap felvágásakor a fűrészlap vastagságával is kalkulálni kell, ami lapszabászatonként változhat, de átlagosan 5 mm szélesség.
- a bútorlap szabászatok a bútorlapok szabását kétféleképpen számolják.
- Táblára vagy fél táblára szabnak, azaz a vevőnek ki kell fizetnie a tábla, ill. a fél tábla árát, és külön a felszabás díját – ez lehet folyóméterben vagy táblában megadva -, de a maradék a Vevőé.
- négyzetméterre való szabás, azaz a vevő nem kap maradékot, az ott marad a lapszabászat raktárában, a vevő csak annyi négyzetmétert fizet amennyit megrendelt. Természetesen ennél az esetnél a Vevő ugyanúgy megfizeti a maradékot százalékban, hiszen teljesen pontosan szinte sosem adja ki a tábla a megrendelt mennyiséget.
A két variáció mellet vannak pro és kontra érvek, természetesen, ha valakinek csak pici alkatrészekre van, szüksége válassza a 2. variációt, ha nagyobb munkája van érdemes az 1. mellett döntenie.
Jó tanács:
Nem érdemes otthon próbálkozni az alkatrészek összeállításával, hogy adott esetben hogy adja ki a táblát. A lapszabászat olyan hely, ahol szoftverek állnak rendelkezésre arra, hogy ezt pillanatok alatt megállapítsák, így érdemes a kiválasztott bútorlap szabászattól ajánlatot kérni.
